2010. november 28., vasárnap

A Magyar Akvarisztikáért Díj jutalmazottjai 2010

Életmű Fokozat (A Magyar Akvarisztika Nagyöregje) 2010

Dr. Lányi György


Támogató Fokozat 2010

Valliance Kft.



Az Év Akvaristája Fokozat 2010

Rónaszéki Péter


A Díjazottaknak szívből gratulálunk. Részletek aquad honlapján - később!

2010. november 23., kedd

Meg vannak a díjazottak!

A Magyar Akvarisztikáért Díj minden fokozatában meg vannak a díjazottak.
A neveket pár napon belül közzéteszem! Addig meg még izguljatok egy kicsit

2010. október 31., vasárnap

Szavazás utolsó napja

Ma van az akvarisztikáért Díjra való szavazás utolsó napja. Szíveskedjenek mindazok, akik akvaristának érzik magukat leadni a szavazatokat. Pillanatnyilag úgy áll a szavazás, hogy a tisztelt akvarista társak megérdemelnek egy hatalmas nagy leb...st.
Úgy tűnik, hogy börzéket kritizálni sokkal jobban megy, mint közösségépítő dolgokban részt venni! Nyafogni is sokkal jobban megy, minyt részt venni az akvarista társadalomban.
No, de a dörgedelmeket, majd holnap. Ma még lehet javítani az arányon.

2010. október 27., szerda

Arcképcsarnok

Dezse Tibor, és Pasaréti Gyula, valamint az Akvaristák magyarországi Egyesülete ezennel létre hozza a Magyar Akvaristák Arcképcsarnokát, tisztelegve azon akvaristák előtt, akik tevékenységükkel, szakmai ismereteik, tapasztalataik közreadásával, hozzájárultak, a magyar akvarisztika fejlődéséhez.
Ezt a díjat azok az akvaristák kaphatják, akik egyébként méltóak lennének, A Magyar Akvarisztikáért díj valamelyik fokozatára, de elhalálozásuk miatt a díj három fokozatát nem kaphatják meg, mert azok post humusz nem adhatóak.
Az arcképcsarnokba való felvételt csak azon akvarista barátaink nyerhetnek, akik már sajnálatosan nincsenek közöttünk.
Egyúttal létrehozzuk a magyar akvaristák arcképcsarnokát, amit aquad és az AME honlapján is elhelyezünk, ezzel is tisztelegve a nagy akvarista elődök emléke előtt, és azért, hogy nevük a következő akvarista generációk számára is fennmaradjon és követendő példaként szolgáljon.
E díjból évente többet is ki lehet adni. Az alapítók első alkalommal Hack Gyulának adományozzák ezt a díjat. A többi díjazottról a Magyar Akvarisztikáért Díjnál szokásos eljárás szerint születik döntés.
A díjjal kapcsolatos további rendelkezések megegyeznek a A Magyar Akvarisztikáért Díj feltételeivel.

Budapest 2010. október 27.

Dezse Tibor Pasaréti Gyula

2010. október 25., hétfő

A temetés időpontja

Hack Gyula barátunk temetése 2010. November 8-án, 14:15-kor lesz a Farkasréti Temető Makovetz termében

2010. október 11., hétfő

Hack Gyula 1963-2010



Utálom, ha ilyesmiről kell beszámolnom! Utálom, ha egy régi barát, kedves ismerős, egy pályatárs elindul a fény útján a nagy pályaudvarra és elutazik oda, ahol már semmi baja sincsen, olyan életet él, olyan halakat tart, tenyészt, amilyeneket csak akar. Minket meg jól itt hagy, a magunk bajaival, az ikrázni nem akaró halak gondjával, a felboruló ivadékokkal, és az egészen egzotikus, gyógyíthatatlan halbetegségekkel, a pH értékek beállításával való vacakolással, aztán látva, hogy mit kínlódunk itt össze, csak jóindulattal mosolyog le ránk. Rendes srác volt. Soha nem halottam, hogy valakivel összeveszett volna, vagy valaki neheztelt volna rá.

Utálom azt is, ha olyan megy el közülünk, akit, vagy 30 éve ismerek, olyan közel laktunk egymáshoz, hogy szinte át lehetett köpni és akivel még kölökként együtt jártunk a TIT. Akvarista szakkörébe, és az utóbbi időben, ha nagyritkán találkoztunk, mindig megörültünk egymásnak. Ha az Állatkertben jártam, mindig felkerestem, mert ott dolgozott, és beszélgettünk. Ha ideje engedte, akkor hosszú időn keresztül.
Azok, akik nem ismerték, de legalábbis régebb óta foglakoznak akvarisztikával, és olvasnak is ehhez tartozó irodalmat, nevét sok cikk írójaként ismerhetik. Nagy sügérbarát volt. Írásait többek között olvashatták A Természet című lapban (Hogyan tartsunk feketesávos bölcsőszájú halat?; A vörös pirája az akváriumban.; A "tudományos rózsaszín párduc", avagy a Kuhlikomplex; Hogyan tartsunk kis vértesharcsát?; Tizenkét hal negyvennyolc szemmel;) Az Akvárium Magazinban mások mellett cikkeket írt a hazai halak akváriumi tartásáról is (Sújtásos küsz; Naphal; Folyami géb; Bemutatkozik a sügérbarátok klubja). Utolsó cikkét is a magazinnak írta, mely a következő számban fog megjelenni, sajnos a szomorú aktualitással. Publikált még az Akvarista Híradóban (A bölcsőszájú halakról röviden), Terrárium folyóiratban is jelentek meg írásai (Régiből új, avagy halak az akvaterráriumban; Halak az akvaterráriumban). De szerepelt TV műsorban is (Iskolautca)
Hack Gyula 1963. június 20-án Budapesten született. A Lőwey Klára Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. Biológia tanára Dr. Wiesinger Márton a neves akvarista nagyöreg volt. 1982.június15.-én érettségizett.
Az Állatkertben 1982.szeptember. 15-1990.január 31., 1990.június 1-1997 augusztus 31, és 1998.november 20-2010. október 10-ig dolgozott.

További jó halazást Gyula!

2010. szeptember 13., hétfő

Már megint a börze!

Olvasgatom az AM fórumát, és ismét forrnak az indulatok. A téma természetesen a börze, ami tegnap (vasárnap) volt. Érdekes megfigyelést tettem: ha nincs börze, akkor szinte megáll a fórumon az élet, de ha van, akkor aztán megélénkülnek a beírások. Általában az elégedetlenek kezdik. A fene vigye el, hogy megint lemaradtak a jó vételekről! Hejj, de bosszantó!

Azért ez nagyon érdekes dolog! Miért csak olyankor lesz hozzászólásdömping, amikor valamit fikázni kell! Már ezt sem értem igazán, azt meg végképp nem, hogy egy-egy ilyen börze miért csak és kizárólag arról szól, hogy oda kell özönleni a kedves Pályatársaknak és vásárolni, vásárolni kell.
Miért nem akarja már a hazai akvaristatársadalom észre venni, hogy a börze csak egy ürügy. Ürügy ahhoz, hogy az ország minden részéről az elcsatolt területeket is ideértve, mi magyar akvaristák össze tudjunk jönni, beszélgetni tudjunk, és tanulni egymástól. Kedélyesen barátságban, úgy, ahogy az akvarisztika sem az "ócsó" beszerzésekről szól, hanem a barátságról, a természetről, a tanulásról, a kirándulásról, a szépségről.
Miért azért kell hasonló rendezvényekre menni, hogy egymást letiporva vásároljunk?!
Aki pedig korábban összepakolt, hát, összepakolt. Addig volt kedve az egészhez.
Ne gyötörjétek egymást ezen állandóan! Ne a vásárlásért legyetek csak képesek megmozdulni. Próbáljatok meg végre hobbitársak lenni, és úgy is viselkedni!
Ez egy hobbi az Isten szerelmére!

2010. szeptember 7., kedd

Régi boltok - új boltok




„Természetesen egy-egy üzlet berendezési, felszereltségi, higiénia hiányosságai nem azt jelentik, hogy abban a boltban nem szeretik az állatokat, vagy nem értenek hozzájuk! Igenis van néhány olyan szaküzlet, ahol a kissé elkopott, ódivatú, sokszor teljesen leamortizálódott pult mögött, a kívülről és belülről makulátlan tisztaságúnak egyáltalán nem nevezhető akváriumok, kalitkák és terráriumok között, még ha meglehetősen büdös is van, ne állnának hozzáértő az állatokat szerető kereskedők. Igen, Ők a «nagyöregek», tőlük még lehet kérdezni, ők válaszolnak, mert tudnak választ adni, hiszen értenek hozzá, nem csak úgy ott vannak az agyonhasznált pult másik felén, mint a többiek, akik egy-egy latin elnevezést hallva, kikerekedett szemmel úgy néznek a «kuncsaftra», mint valamely másik bolygóról jött teremtményre! Ők azok, akik kereskedő létükre még tudják, hogy melyik a hím és melyik a nőstény neonhal, és a mai napig sem adják el a beteg állatot, a romlott, lejárt szavatosságú eledelt a vevőnek, mert még él bennük a hobbitársak nagy családja iránt érzett tisztesség, mert az állatok otthoni tartása először nekik is csak passzió volt, s csak aztán lettek «hivatásosak»! Ők azok, akik nem azonnal a legdrágább felszerelést akarják ránk sózni, hanem elmesélik, hogy miként lehet egy radírgumiból algakaparót készíteni, vagy egy olcsó gyógyszerrel helyettesíteni a méregdrága import szereket! Ők a hazai hobbiállat-tartás úttörői, akik a boltjukban lévő élőlényeket nem árucikkeknek tekintik csupán!
Becsüljük meg őket, tanuljunk tőlük, amíg lehet, mert sajnos egyre kevesebben vannak. . .”

A fenti sorok egy jó pár évvel ezelőtti írásomból származnak, és úgy érzem, hogy most ismét aktualitást nyertek, hiszen egy blogon ismét előkerült a téma a hazai boltok színvonaláról és az ehhez kapcsolódó kereskedői módokról, és egyáltalán az akvarisztikáról stb.
A témához e helyen hozzászólva úgy érzem, hogy le kell szögeznem: mindannyian a koszos, néha büdös, régi halas boltokból valók vagyunk. Kölökkorunkban oda jártunk, nap, mint nap, órákat ott voltunk, megtűrtek minket, beszélgettek velünk, akkor is, ha nem vettünk semmit, sőt volt, hogy átvették, elcserélték feleslegessé vált növényeinket, halainkat. Sok ilyen bolt volt. Voltak ismertebbek, voltak kevéssé híresek. De tagadhatatlan, hogy már akkor kultikus helyek voltak. A TIT foglalkozások után pl. a Zsilinszky bolt előtt hosszú sorok kígyóztak, az emberek beszélgettek egymással, senki nem volt türelmetlen. Említhetném még a Rosconi féle boltot a Margit utcában. Ide is akkor híres akvaristák jártak, lehetett tanulni, beszélgetni. Veres, Teszársz, Albert, Horváth, micsoda boltok voltak! Nem feltétlenül kinézetre, inkább szellemiségre!
Egy ismerősöm mesélte, hogy egyik rokonát, egy ilyen plázás boltból azért tanácsolták el, mert beszélgetett a vevőkkel és nem adott el nekik mindenfélét. Értitek kedves Pályatársak?! Beszélgetett a vevőkkel! Ez a bolt biztosan igen szépen van berendezve. Biztosan minden makulátlanul tiszta.
Miféle boltokra vágyunk hát? Olyan kis, évtizedek óta meglévőre, ahová jó szívvel betérhetünk, ha másra nem, legalább egy kis beszélgetésre hozzáértő akvaristákkal, vagy egy plázába, ahol a küllem megvan, de nem emberi a légkör, csak eladni, eladni a meghatározó irány.
Én az olyan boltokat szeretem, ahol meglelem a klasszikus - 10, vagy akár 30 évvel ezelőtt kapható volt - halakat. Nem igaz az ugyanis, hogy nincsenek fiatal akvaristák, akiknek ne volna igényük ilyen halakra. De már ezeket sem lehet igazán beszerezni. Mikor láttatok boltban igazán szép színezetű flammeust, citromlazacot? Igazán fekete fekete tetrát, vagy színpompás paradicsomhalat? A mi korosztályunk még látta ezeket. A fiatalok megdöbbennének, hogy a felsorolt halak tulajdonképpen milyen színpompásak. Mára azonban valahogy mára nem olyan színük.
Az akvarisztika is globalizálódik, az én olvasatomban elembertelenedik. Pedig az a hobbi pont arról szól, hogy művelői beszélgetnek például a boltban. De úgy látszik, hogy egynémely üzletben, már ezt sem lehet. A profitra kell koncentrálni, és punktum. Azelőtt az akvarisztika olyan hobbi volt, mely összehozta az érdeklődőket. Nem vártak arra, hogy valahol, majd valakik megszerveznek egy akvarisztikai programot, és szépen meghívót küldenek nekik, aztán, ők, ha nem lesz jobb dolguk, majd elmennek, hátha lehet ócsón valamit venni. Nem, nem! Ez úgy működött, hogy példának okáért, amikor a nyári szünet miatt bezárt a TIT Központi Akvarista szakköre (megjegyzem, már ez sem létezik!), akkor a következő héten, a szakköri napon, mindenki automatikusan elment a Frankel Leó úton található Malomtó étterembe, és a foglakozások ott lettek megtartva. Kötetlenül, kóla, sör és vodkatonik mellett. De itt is nagy számban jöttünk össze, anélkül, hogy erre programszervezőt alkalmaztunk volna. Nem kellett szervezni a programokat, volt az magától is. Ha az ember kisétált a Ligetbe, biztosan a tó mellett találkozott több akvarista ismerőssel is. Nem beszélték meg. Az akvarisztika szinte életforma volt. Lehet, hogy néhány akvaristának furcsán hangzik, de szakkönyveket olvastunk! Könyvtárba jártunk akvarisztikai könyvekért! Aztán ha volt rá pénzünk megvettük azokat.
Nem kell bántani a régi boltokat, amúgy sincs már sok belőlük, kevés az olyan bolt, ahol tanulni lehet! Amelyek pedig még meg vannak, azokat pedig tönkre fogják tenni a plázás boltok, az internetes áruházak, és az egymásra acsarkodás, és az ellentétek. Hamarosan eljön az idő, amikor az akvarisztikai hobbi megszűnik létezni. Ez az utolsó hagyományos kisbolt bezárásával fog bekövetkezni.
Ki lehet akkor írni: requiescit in pace

„Mindez így összefoglalva, talán már nem is «csak hobby», hanem sokkal több annál: sokrétű, sokoldalú, számos természettudományágat érintő, szép harmóniába foglaló tevékenység; interdiscipliáris stúdium. És még valami; szépséget, értékes ismereteket, tudást adó kultúrmozgalom is: legbékésebb, legbarátibb és legszebb kultúrmozgalmaink egyike.” Írta egykoron Dr. Szabados Antal, aki maga is lelkes tagja volt a szakkörnek. Nézzünk csak körül mi maradt mára ebből?!
És hogy miért van helybetopogás a magyar akvarisztikában? Miért nem buzog az élet? Horribile dictu: miért pocsék* majdnem az egész? Mert mi akvaristák is pocsékok vagyunk, és azzá tettük. Istenként csodáljuk a külföldi trendeket, stílusokat és toljuk hozzájuk a pénzt, ahelyett, hogy kitalálnánk valamit, valamit, amit tőlünk vesz át a világ. Az eszünk, és a kreativitásunk meg lenne hozzá. Kár, hogy nem lesz semmi belőle – mert csak a nyöszörgés van. Mint mondottam: pocsékok vagyunk!

*Eredetileg egy sokkal csúnyább szót használtam, de azt tanácsolták, hogy egy enyhébb kifejezésre cseréljem ki.

2010. augusztus 14., szombat

Technikai probléma okán történt közkívánat teljesítése!

Na, ez a cím bizonyára azért látszik furcsának, mert az!
Arra próbál utalni, hogy a Díjról szóló Akvárium Magazinban megjelenő cikk a lap megjelenésének késése miatt előreláthatólag nem jut el sok érintetthez idejében. S mivel vannak olyanok, akiknek kizárólag az AM a hírforrása, nem szeretnénk megfosztani őket a jelöltállítás lehetőségétől, ezért a jelölési határidőt október végéig meghosszabbítottuk. Ez a hosszabbítás természetesen nemcsak a lapot olvasókra, hanem mindenkire vonatkozik.
Várjuk tehát szavazataitokat az új határidőig!

2010. augusztus 6., péntek

2010. augusztus 1., vasárnap

Augusztus 1.

Augusztus elseje van.
Kutatok az emlékezetemben, hogy ez lehet-e valamiféle fontos dátum, de semmi eget verőt, vagy megemlékezni valót nem lelek! Persze, biztosan van olyan ember - akár - akvarista társam is, akinek születés-, névnapja, esetleg házassági évfordulója van.
Miért is érdekes számunkra azonban ez a nap? Igen! Biztosan már sokak pedzegetik, hogy a Díjjal van kapcsolatban. Még e hónap végéig lehet az ajánlásokat elküldeni a korábban megadott e-mail címre!
Már érkeztek ajánlások: tényszerűek, kimerítőek, komolyak, és kedvesek, humorosak is. Valamennyit rögzítettük, nyilvántartásba vettük.
Azonban - megmondom őszintén - sokkal nagyobb aktivitásra számítottam a kedves pályatársak felől! Úgy hittem, hogy ilyenkorra már a javaslatok száma meg fogja haladni a 80-100-at. De nem!
Kérek mindenkit, hogy aktivizálja magát és ezzel bizonyítsa be, hogy nem igazak azok a sztereotípiák, miszerint a magyar akvaristatársadalom, egy semmire sem való bagázs.
Nem csak akkor kell marha lelkesnek lenni, ha a börzén olcsón lehet ezt-azt venni. Ilyenkor is!
Most csak ennyit akartam közölni!

2010. május 31., hétfő

IME A DÍJ

Megszületett!
A mai napon reggel 8 órakor aláírásra került a papír, mellyel megszületett a magyar akvarisztika első hivatalos díja. Az aláírásra, Pasaréti Gyula, az AME elnöke portáján került sor. Mivel az ottani asztal a sok eső miatt csurom víz volt, ezért at asztalt egy vödör feneke helyettesítette. De, ami a lényeg, hogy megszületett a A Díj!



Öszintén remélem, hogy megszületése egy új korszakot indít el a magyar akvarisztikában, és végre elinsulunk azon az úton, melynek következtében létre jönnek olyan újítások, melyeket átvesz tőlünk a világ. Kinőnek, az egyébként igen tehetséges haza akvarista barátaink közül a magyar „Amanok” és más hírességek.
E hír megjelentetésével egy időben töröltem a blogról a korábbi ezzel kapcsolatos bejegyzéseket, hogy az előző verziók ne zavarhassák meg az éleslátást.
Mostantól várjuk az ajánlásokat kizárólag az anagyoreg@gmail.com címre maximun két oldal terjedelemben. Szépen kérünk mindenkit, hogy javaslataikat kizárólag ide juttassák el. A beküldési határidő 2010 augusztus 30. Az ez után érkező leveleket nem áll módunkban figyelembe venni!

Kérünk minden magyar akvaristát, hogy aktívan vegyen részt az ajánlásban, és ezzel járuljon hozzá a hazai akvarisztika fejlődéséhez és nevének öregbítéséhez.


A díj neve: A magyar akvarisztikáért
Alapító: Dezse Tibor
Támogató: Akvaristák Magyarországi Egyesülete

A díj három kategóriából áll:

Életmű díj. Elnevezése: A magyar akvarisztika nagyörege. (Azon személy kaphatja, aki legalább 10 éven keresztül szakmai közösségi munkájával, előadásokkal, hazai és/vagy külföldi lapokban a magyar akvarisztikát népszerűsítő publikációkkal, előadásokkal, kimagasló tenyésztési eredményekkel, találmányokkal, újításokkal, kiemelten, nagy jelentőséggel segítette a magyar akvarisztikát.)

Szakmai díj. Elnevezése: Az év akvaristája 20xx. (Azon személynek adható, aki az adott évben szakmai munkájával, előadásokkal, hazai és/vagy külföldi lapokban a magyar akvarisztikát népszerűsítő publikációkkal nagy jelentőséggel gazdagította, segítette a magyar akvarisztikát, és tevékenyen részt vett az akvarisztikai programok szervezésében, kivitelezésében.)

Támogató fokozat. Elnevezése: A magyar akvarisztika támogatója 20xx. (Azon személyek vagy társaságok kaphatják, akik az adott évben pénzügyi és/vagy személyes közreműködésükkel nagymértékben hozzájárultak a magyar akvarisztika fejlődéséhez, a szakmai rendezvények létrehozásában.

A díjat olyan akvarista személy(ek), vagy akvarisztikával foglalkozó vállalkozás (médium, vagy gyártó, kutató, tenyésztő stb.), esetleg közösség kapja, aki(k)/amely –a kiírásnak megfelelően- kiemelkedően sokat tett(ek) a magyar akvarisztika fejlődéséért, valamint, a magyar akvarisztika jó hírét keltette (keltették) a világban.

A díj minden évben mindhárom fokozatban adományozható, de a díjat nem kell minden évben mindhárom fokozatban kiadni.

A díj az Akvaristák Magyarországi Egyesülete évi rendes közgyűlésén vagy az Országos Akvarista Napok rendezvényén kerül átadásra.

A díjazottat, a díj átadása után, felkérjük egy szakmai előadás megtartására.

A díjazottak, a díj átvétele után életmű kategóriában „A magyar akvarisztika nagyörege”, szakmai kategóriában „Az év akvaristája 20xx.”, támogató fokozatban „A magyar akvarisztika támogatója 20xx.” megnevezést használhatják. Ezt a címet feltüntethetik névjegyeiken, levélpapírjaikon, bélyegzőikben, aláírásukban, hirdetéseikben, cégérjeikben, könyveikben, cikkeik szignójában stb.

A díj odaítéléséről egy bizottság nyílt szavazással dönt, melynek tagjai:
A díj alapítója, az AME elnöke, az AME elnöke által kijelölt két AME tag, az előző év díjazottai.
Szavazategyenlőség esetén a díj alapítójának szavazata dönt.

Amennyiben a fentiek közül valaki, vagy valakik a jelöltek között vannak, úgy azok az általuk érintett díj odaítélésében nem vehetnek részt. Ebben az esetben a korelnök dönt az esetleges szavazategyenlőség esetén.

Javaslatot minden magyar állampolgár tehet, melyet maximum 2 gépelt oldalnyi indoklással kell eljuttatni az anagyoreg@gmail.com e-mail címre.

A díj semmiféle pénzjutalommal, vagy más ajándékkal (kivéve az oklevelet) nem jár. Kizárólag nagy erkölcsi megbecsülést jelent.

A díj posthumus nem adható, nem örökölhető, el nem adható, másra át nem ruházható.


Budapest, 2010. június 1.

2010. február 27., szombat

Akkor ősszel kevesebben leszünk?!

Nemrég volt az AME díszhal- és rákbörzéje. Olvastam az AM honlapján a különféle hozzászólásokat. Mivel – úgy tűnik – mostanra lecsengett a vita, gondoltam, hogy itt is megírom gondolataimat a témáról.
Szerintem rajtam kívül mindenki ott volt, de pár embert, számomra ismeretleneket eléggé felháborított, hogy sokan voltak, és tülekedni kellett. Ennek a véleményüknek igen erősen hangot is adtak a fórumban. Sajnos minden véleményt nem ismerhettem meg, mert pár hozzászólást kimoderáltak menetrendszerűen. Az enyémet most nem! Meg is lepődtem -:) !
Szóval: Véleményem szerint ezeknek a börzéknek a legfőbb értelmük, hogy alkalmat teremtenek találkozni akvarista barátainkkal, jókat beszélgetni, információmorzsákat begyűjteni, és jelen lenni az akvarista társadalom egyébként nem túl intenzíven forrongó életében. Az már csak hab lehet a tortán, ha tudunk díszhalakat, növényeket és felszereléseket vásárolni egyfelől jó áron, másrészt pedig állatorvosi minőségben, hiszen itt csak olyan állatokat lehet árulni, amikről az állatorvos megállapította, hogy rendben vannak, egészségesek. Mondjuk, ezt nem lehet díszállat-kereskedésben megtenni.
A magyar egy elégedetlen fajta, szinte csak panaszkodni tud. Meg sem próbálja a dolgok jobbik oldalát nézni. Sír-rí, de nemigen akarja megoldani a gondjait. Azért tartunk itt.
Most nem akarok különféle szervezési javaslatokat tenni, mert a szervezők, ha akarják, úgyis megoldják ezt a problémát, de, ha rám hallgatnak, akkor marad minden a régiben, mert ez nem egy puccos kiállítás, hanem egy börze. Aki volt már valahol külföldön hasonló eseményen, az tudja, hogy máshol sem jobbak a körülmények, legfeljebb kevesen vannak, mert több ilyen börze van és ezért egy-egy iránt kicsit kevesebb az érdeklődés. De nálunk csak kettő van egy évben. Ezt kell szeretni.
A z AM-es hozzászólásokból úgy gondolom, hogy az őszi vásáron néhánnyal kevesebben leszünk, mert a sértődöttek bizony nem fognak eljönni. Hogy ezt honnan tudom? Mert leírták. Persze addig a düh elszáll, és ki fog derülni, hogy esetleg lesznek olyan halak és cuccok, amiket azért mégis jó lenne (Istenem, de jó lenne!) megvenni … Szóval azért sokan ismét el fognak jönni közülük, úgy téve, mintha ők nem is morogtak volna, és különben sem ismeri senki őket, mert azért van olyan, amit csak ez a börze tud nyújtani! Készüljetek!
Viszontlátásra kedves morgósak - ősszel!

2010. január 9., szombat

Dr. Lányi György 86 éves!

Gyuri bácsi, Isten éltessen!
A héten ez alkalomból (is) felkerestük Gyuri bácsit. A kép ekkor készült. Képen Lányi György mellett Pasaréti Gyula látható. A rólam készült képet szerénységből most nem mutatom meg.



Kívánunk hosszú, egészséges életet, és sok akvarista sikert!

Felújítják a Victóriaházat

A héten tudtam meg, hogy a Füvész Kertben található, akvarisztikatörténeti szempontból is igen érdekes Victóriaház felújítása folyamatban van. El is mentem, hogy megnézzem.
A régi akváriumok helyén már ott sorakoznak a vadonatúj akváriumok. Már csak be kell őket rendezni.

A régi akváriumsor


Az új akváriumok

A hírek szerint a medencék berendezését az Akvaristák Magyarországi Egyesülete fogja végezni, és lesz ünnepélyes megnyitó is.
A híres betonmedence is rendbe van hozva, és már telepítve is van a híres tündérrózsa. A levelek mág nem annyira nagyok, hogy - mint a régi időkben - elbírjanak egy kis gyereket, és nem is az a faj, ami azelőtt volt (Victoria amazonica), de már most is nagyon szép.

Nagyon örülök, hogy végre valami jó is történt a hazai akvarisztikában!

Ámulok!

 Nézem a jövő heti TerraPláza szórólapját. Ámulok. Túl azon, hogy egy nyamvadt díszhal nem látható rajta, még azzal sem tisztelték meg a haz...