Globalizáció az akvarisztika nagy ellensége is.

„Honbelijével szemben idegennek lenni, mindenkire nézve veszteség és szégyen”
(E. A. Roßmäßler)

Talán ennek alapján írta H. FREY (1970), hogy az akvarisztika és az akvarisztikai kirándulások nagyon jó eszközei többek között a hazaszeretetre való nevelésnek is.

Az akvaristák Magyarországon egészen a ’70-es évek végéig polihisztorok voltak, hiszen, nemcsak állatokat tartottak egy sajátmaguk által megteremtett valódi ökoszisztémában, hanem kedvtelésüket érintő „mellékes tudományokba” is mélyen beleásták magukat. Foglalkoztak biológiával, állattannal, növénytannal, vízkémiával, fénytannal, a fényképezés tudományával stb. Közösen akvarista kirándulásokra jártak, kisebb felfedező és gyűjtőutakat szerveztek családjaikkal, hobbitársaikkal, a hazai halfajok és természeti szépségek megismerésére. Megpróbálták megtanulni az üveges szakma azon titkait, melyek segítségével maguknak tudták elkészíteni az akváriumokat, szűrőkészülékeket, esetleg elletőketreceket ezzel is kímélve a már akkor is szerény családi költségvetést. Némelyek megtanultak villanyt szerelni, és vasállványokat hegeszteni. Mások az élő eleség begyűjtésében, otthoni tenyésztésében szereztek nagy tapasztalatokat. Páran az akvarisztika története után érdeklődtek, így kerülve kapcsolatba a történelemmel. Szép idők voltak, hiszen az alaphobbi mellet mindenki talált kedvének, kézügyességének megfelelő újabb elfoglaltságokat megvalósítható célokat.
Mindez mára a múlté. A kereskedésekben minden készen kapható a légpumpáktól a legkorszerűbb biológiai szűrőkig, a mágneses (csoda) algakaparókon át a hálókig. Emlékszem, hogy annak idején milyen sokat bolyongtam építkezéseken, hogy „jófajta” drótot találjak a sittben, amiből hálóvázat tudok hajlítani, majd a nagymamától kunyerált konyhafüggöny darabját rávarrva, használatba venni minden akvarista alapvető segédeszközét. Mert abban az időben ilyen dolgokkal is foglalkoztak az akvaristák. Megjegyzem ezek a hálók a mai napig megvannak, és használhatóak. De még számtalan példát lehetne említeni.
Ezek az idők (néhány üdítő kivételtől eltekintve) elmúltak! A globalizáció, úgy tűnik, a klasszikus akvarisztikát is maga alá temeti.