ÚJ halfaj a Tiszában!

A mindössze másfél évig élő, legfeljebb 3 centis törpegéb a Fekete-tengerben és a Duna torkolati szakaszán honos, nem tudni, hogy került ide. Olyan halfajra bukkantak a Tisza-tóban, amely a tározóra és a folyóra nézve is újnak számít. A hírt a Magyar Haltani Társaság tudományos konferenciáján jelentették be. A Tisza új hala valószínűleg az a kaukázusi törpegébként (Knipowitschia caucasica) azonosított faj, amelyet egy 2009-ben fogott szamosi példány alapján elsőként Halasi-Kovács Béla és Antal László írt le a Kárpát-medencéből. A biztos azonosításhoz azonban minden más lehetőséget ki kell zárni, ezért a vizsgálatok még nem fejeződtek be. Egyelőre tisztázatlan, hogy a Fekete-tengerben és a Duna torkolati szakaszán honos hal hogyan került a Tisza vízrendszerébe, de hogy közvetlen halászati-horgászati jelentősége nem lesz, az már most biztos, a mindössze másfél évig élő és maximálisan mintegy 3 centis testhosszt elérő hal ugyanis még csalinak is kicsi. Közvetve azonban hatással lehet őshonos halainkra: szaporasága és nyurgasága következtében gyakori és könnyen nyelhető tápláléka lehet a fiatal ragadozóknak, köztük is elsősorban a szűk torkú süllő és kősüllő ivadékainak. A 6 milliméteres szembőségű ivadékhálóval folytatott mintavétel során az idei csuka-, süllő- és balinivadékok mellett egy olyan halfaj is előkerült, amelyet a Tiszából eddig még nem írtak le. Az már az előzetes vizsgálat alapján is kijelenthető, hogy halunk a mindössze 3-4 centis testhosszt elérő törpegébek (Knipowitschia) nemzetségének képviselője. A Tisza vízrendszere ma is óriási természeti értéket képvisel, ezért meg kell védeni a folyóhoz kapcsolódó ökológiai rendszerek természeti értékeit. Csak egy környezettisztelő gazdálkodásnak van hosszú távon jövője. A múlt századi nagy folyószabályozási munkák során a mesterségesen lefűzött kanyarokat elődeink Holt-Tiszának (néhány helyen Dög-Tiszának) nevezték el. Az új mederbe kényszerített folyó népi elnevezése azonban továbbra is az Élő-Tisza maradt. Fogható halai: Ponty,amúr,dévérkeszeg,balin,busa,csuka,harcsa,törpeharcsa,süllő,garda,keszegfélék,compó,paduc,angolna. A Tisza-tavi Ökocentrum A létesítmény Európa legnagyobb, mintegy 1 millió literes édesvízi akváriumrendszerével új formában mutatja be a Tisza-tó természeti kincseit. Műjusban kitárult a természet élménytára, megnyitotta kapuit Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum. A turisztikai attrakciót eddig háromezer-ötszázan látták. Már az első napokban óriási volt az érdeklődés Európa legnagyobb édesvízi akváriumánál, a Tisza-tó mellett. Az üvegmedencében vizák, harcsák, csukák, pontyok és más, a Tiszában őshonos halak úszkálnak. Van olyan medence, amelyet üveggel kerítettek el egy nagyobb akváriumban. Itt olyan kicsi halak élnek, amelyeket egyébként szinte észre sem lehetne venni. Az üvegalagutat úgy építették meg, hogy a látogató úgy érezze, ő is ott van a vízben a halak között. Balogh Edit, a Tisza-tavi Ökocentrum Nonprofit Kft. igazgatóhelyettese elmondta: ez volt a cél. - Négy szinten mutatja be a Tisza- völgy élővilágát, ebből kettő szint a föld alatt található. A mínusz első, illetve a mínusz második szinten találhatók az akváriumok, amiben a Tisza-völgy élővilágát lehet megtekinteni, itt a patakparti kis halaktól kezdve az őshonos tiszai vizákhoz vezet az utunk. Ügyeltek a biztonságra is. Ha véletlenül kipattannának a medence falai, a vízszint legfeljebb térdig emelkedhet. Az akvárium egy tízhektáros park része. A szabadban még nagyon sok, a környéken honos állatot mutatnak be. Évi 200 ezer látogatóra számítanak. Abban is bíznak, hogy nemcsak a hazai látogatók, hanem a külföldiek is fölkeresik majd ezt az ökocentrumot, ezen keresztül pedig munkahelyek teremtődnek, adóbevételek képződnek, a gazdasági prosperitás, az életminőség, az életszínvonal tud nőni. Az ökocentrum megálmodói remélik, hamarosan a keleti országrész Balatonjává válhat a Tisza-tó környéke.