Az Akvárium Magazin összes eddigi számának borítója!

Az Am összes megjelent számának a borítója

Új tengeri akvarisztikai könyv jelent meg

Megjelent Barna János: Korallszirt a lakásban című tengeri akvarisztikai könyve.
Végszóra! Már majdnem elmúlt a 2012-es év anélkül, hogy eddig megjelent volna új könyv a hazai akvarisztikai könyvek piacán. De hála Barna János barátunknak, s a könyv kiadójának, mégsem  úgy vonul be ez az esztendő a honi akvarisztika történetébe, hogy: ebben az évben nem jelent meg új akvarisztikai könyv. Nagyon remélem, hogy mihamarabb sikerül beszereznem egy példány belőle, és akkor már konkrétumokról is be fogok tudni számolni. Most egyelőre örüljünk a puszta ténynek, hogy az idén is van új könyv mindannyiunk örömére!

Útjára indult a világ első akvarisztikai videóhírlevele!

Itt megnézheted

Akvarisztika hobbijellegének megmaradása, avagy diktáljanak a hobbiakvaristák végre!

Az egyik akvarista honlapon, nevezetesen az AM honlapján, egy, az újság korábbi számában megjelent vitaindító cikkel kapcsolatban olvashatunk hozzászólásokat a magyar akvarisztika helyzete témakörében. Magam is hozzákárogtam, illetve a saját blogomra mutató linkeket másoltam be, mert jómagam már évek óta foglalkozom a hazai akvarisztika lehangoló helyzetével, amit egyéként igen siralmasnak látok. Ezekben a bejegyzésekben is arra próbáltam keresni a választ, hogy az akvarisztikánk hogyan jutott idáig. tehát most ismételten felteszem a kérdést inkább magamnak, mintsem másoknak, hogy miért ilyen a magyar akvarisztika. Miért tűnt el a hobbi? Mért hullottak szét azok az akvarista közösségek klubok, és szakkörök, ahol annakidején életre szóló barátságok szövődtek, amik nem csak akvarisztika témakörére, hanem a magánélet többi részére is kiterjedtek, és amiket akkoriban az évek nem tudtak elkoptatni. Visszatérve az eredeti kérdésre, szerény válaszom a következő: mert mi magyar akvaristák érdektelenek és lusták vagyunk. Nem szakmailag, hiszen nagyos sok a jó tenyésztő, sok a kitűnő szakember. Kapcsolatainkban vagyunk azok és abban, hogy mindenki csak pénzt akar keresni az akvarisztikával. És erre nem lehet mentség a technikai fejlődés, nem lehet mentség, hogy ma már mások az emberek: nincsen idejük semmire stb. Nem akarom magamat ismételni, mert sokszor leírtam már, a mai és a régi boltok közötti eltéréseket, amik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a honi akvarisztika idáig jutott és sajnos ahhoz is, hogy lesz még, amikor ezeket a mai nehéz és elkeserítő időket visszasírjuk. A másik nagy probléma mindezeket felül, az, hogy egyáltalán nincsen itthon semmiféle szervezett civil akvarisztika. Ugyan van egy egyesület, mely a magyarországi akvaristákat lenne hivatott egyesíteni tagsága által, de oly kevés tagja van az akváriummal rendelkezők számához képest, és olyan magas éves tagdíja van, hogy tagjainak a száma, és ezért a civil életben betöltött szerepe szinte teljesen elhanyagolható. Ennél fogva nem képes ellátni a magyar hobbiakvaristák képviseletét semmilyen szinten sem, főként a boltok elé állított követelmények; az eladók szaktudásának megkövetelése, e tevékenyég vizsgához kötése, az eladásra szánt élőlények minősége, egészségi állapota, ára tekintetében úgy, mint a felszerelések, technikai berendezések használhatósága, élettartalma alkatrész ellátottsága okán sem. És ide kell még írni, hogy és a többi sok minden dologban sem. Nagyon szomorú ez!  Persze az Egyesület tesz néhány kísérletet, óvodákban, megismertetni a haltartást, de ezzel komoly átütő fellendülést nem fog elérni, annak ellenére sem, hogy ebben a programban önzetlen emberek vesznek részt és szeretettel teszik. Egyetlen jutalmuk a sikerélmény. De ez nem fogja megoldani az akvarisztika hatalmas gondjait. 
A magyar akvarisztikát nem a hobbiakvaristák igényei és elvárásai irányítják! De hogyan is irányíthatnák, amikor nem is ismerik egymást, hiszen talán a közösségi oldalakon értekeznek egymással, ott ismerkedtek össze, esetleg google keresőbe beírt szó következményekét, és pár soros FB beírásokkal tartják egymással a kapcsolatot, ami általában arra korlátozódik, hogy nekem van 10 eladó guppim 50-ért/db. Kell-e?!. Alig van személyes kontaktus, alig vannak események, ahol barátkozni lehetne. Nincsenek akvarista körök a munkahelyeken, nincsenek élősarok szakkörök a kultúrházakba, hiszen már kultúrházak sincsenek jószerivel. Hol vannak az iskolai akvarista klubok? Korábban a TIT szakkör előadási előtt lehetett vásárolni, eleséget, kisebb felszereléseket, légpumpákat stb. Sokan azért lettek tagok, hogy olcsóbban tudjanak beszerezni ezt-azt. Aztán ha ott voltak meghallgatták az előadást és nekiláttak beszélgetni az ott lévőkkel.  Egy idő után már nem a vásárlásért jöttek le, hanem a társaságért, a barátokért. Aztán közös, akár családi programokat is szerveztek, olyan nagyszerű dolgokról nem is szólva, hogy például a TIT szakkörnek saját planktongyűjtő helye volt, amit a tagok magunk gondoztak és vigyáztak. Így alakult a hobbiakvaristák baráti közössége, mely egymást segítve hozta létra a valódi magyar akvarista társadalmat. Azonban ma már az emberek is megváltoztak és úgy gondolom, hogy csak a szakköri beszélgetésekért nem kelnének fel a kényelmes kis foteljükből, és nem mondanának le az esti sör elfogyasztásáról. Éppen ezért kell létrehozni olyan szakköröket ahol lehetőség van néhány hal, felszerelés beszerzésére, olcsóbban. Vissza kell az akvaristákat, haltartókat csábítani ezzel a klubmozgalomba, mert ha az akvarisztikának nem lesz támogatottsága, akkor a kereskedelem kénye kedve szerinti irányba fog elmenni, és ez nem lehet sem az átlagakvarista sem a tenyésztők érdeke. Tehát honnan is építkezhetne az akvarista társadalom, hogy ami az akvarisztikában történik, az őérte történjen. A megoldást nem kell kitalálni, mert már kitalálták, csak el kellene kezdeni megszervezni!
A börzéken sokan vannak. Ez tény. Hiszen néha akkor is megéri elmenni, ha a belépti díj igen drága, de odabenn olcsóbban lehet bevásárolni, és, vagy olyan élőlényekhez jutni, amilyeneket a boltokban nem árulnak. Ez az oka a sok látogatónak és nem az akvarista társakkal való találkozás örömének az óhajtása. Miért nincsenek olyan akvarisztikai bolhapiacok, mint külföldön? Olyan délelőttönkénti gyorsbörzék ahova bárki, ismétlem, bárki kiviheti a kis kempingasztalát, és árulhatja róla a megunt (akár ócska, és használhatatlan) akvarisztikai felszerelést, csereberélheti halait, növényeit. Természetesen a helyet ingyen kapnák, nem kellene helypénzt és belépti díjat sem fizetniük az érdeklődőknek. Persze tudom, hogy kellene állatorvosi igazolás stb, de nehezen hiszem, hogy ennek hiánya veszélyeztetné a környezetet vagy hazai halfaunát. Hangsúlyozom, itt nem kereskedésről van szó csupán arról, hogy lehessen hol összejönni az akvaristáknak. Na, például ilyenek kellene az egyesületnek szervezni. Aztán az is lehet, hogy már annyira nem érdekel semmi senkit, hogy ez sem vezetne eredményre, nem tudom. Lehet, hogy kevesen vagyunk már lelkesek, lehet, hogy nem is lenne igény erre. Párszor kipróbálni azonban érdemes lenne.
Ami viszont szintén eredményre vezethetne és meggyőződésem, hogy hatalmasat lendítene a magyar akvarisztika helyzetén, és nagyon megmozgatná a mostani állóvizet, ha például kihasználnánk a mai technika jó oldalát is. Jelesül arra gondolok, hogy a szakma nagyjai tartsanak rövidke 20-40 perces élő diaképes, videós előadásokat a saját otthonukból, akár élő közvetítést is egy ikrázásról, vagy valamelyik faj ivadékgondozásáról az érdeklődnek, akik ezeket a neten, szintén otthonukban akár egy sörrel a kezükben meg tudják nézni, majd előadás után élő webkamerás konzultációt lehetne tartani a témáról. Az ilyen rapid előadásokat lehetne rendszeresen tartani, akár heti-, havi-, kétheti szinten is. Sőt! Kihasználva az internet lehetőségét, akár azonnali, előre nem megbeszélt bemutatókat lehetne tartani a világ bármely részén lévő akvaristáknak, ha egy különleges faj elkezd ikrázni. Csak gyorsan egy kör email és pár percen belül mindenki be tudna kapcsolódni egy kis csodanézésbe! Az AME szervezzen akár nemzetközi akvarisztikai élő konferenciákat, melyre a világon bárhonnan jöhetnének az érdeklődők és a szakma nagyjai is, akiknek szintén nem kellene kimozdulniuk otthonról. Itt van hozzá a technológia, mindenki számára hozzáférhető. Tudok is ebben segíteni! Keressetek meg, szóljatok és megoldjuk! Sokszor leírtam már, hogy a túl nagy technikai fejlődés nem tett jót az akváriumhobbinak, de ezt a nagy lehetőséget bűn lenne nem kihasználni. Csak elhatározás kérdése lenne! Én nemsokára megtartom a magyar akvarisztikatörténet első videó konferenciáját, és a jövő hét folyamán az érdeklődőknek elkezdem küldeni aquad videó hírlevelét, mely a világon szintén az első lesz a maga nemében. Akit érkel a blogon, vagy a honlapomon feliratkozhat rá!

De ne várjuk el a kereskedőktől, ne várjuk el mástól, hogy megteremtse, fellendítse az akvarisztikát, ezt magunknak kell megteremtenünk. Ja és azt is tudom, szavaim és velem gondolkodók szavai lehet, hogy pusztába kiáltott szavak csupán, és nem fog semmi változni, mert: olyanok vagyunk, ahogy fent leírtam? Azért!! Valaki bizonyítsa be az ellenkezőjét!!!!

Ismét elérhető az aquad.hu

Örömmel tájékoztatlak benneteket hogy mától ismét elérhető honlapom az aquad.hu címen!

ÚJ halfaj a Tiszában!

A mindössze másfél évig élő, legfeljebb 3 centis törpegéb a Fekete-tengerben és a Duna torkolati szakaszán honos, nem tudni, hogy került ide. Olyan halfajra bukkantak a Tisza-tóban, amely a tározóra és a folyóra nézve is újnak számít. A hírt a Magyar Haltani Társaság tudományos konferenciáján jelentették be. A Tisza új hala valószínűleg az a kaukázusi törpegébként (Knipowitschia caucasica) azonosított faj, amelyet egy 2009-ben fogott szamosi példány alapján elsőként Halasi-Kovács Béla és Antal László írt le a Kárpát-medencéből. A biztos azonosításhoz azonban minden más lehetőséget ki kell zárni, ezért a vizsgálatok még nem fejeződtek be. Egyelőre tisztázatlan, hogy a Fekete-tengerben és a Duna torkolati szakaszán honos hal hogyan került a Tisza vízrendszerébe, de hogy közvetlen halászati-horgászati jelentősége nem lesz, az már most biztos, a mindössze másfél évig élő és maximálisan mintegy 3 centis testhosszt elérő hal ugyanis még csalinak is kicsi. Közvetve azonban hatással lehet őshonos halainkra: szaporasága és nyurgasága következtében gyakori és könnyen nyelhető tápláléka lehet a fiatal ragadozóknak, köztük is elsősorban a szűk torkú süllő és kősüllő ivadékainak. A 6 milliméteres szembőségű ivadékhálóval folytatott mintavétel során az idei csuka-, süllő- és balinivadékok mellett egy olyan halfaj is előkerült, amelyet a Tiszából eddig még nem írtak le. Az már az előzetes vizsgálat alapján is kijelenthető, hogy halunk a mindössze 3-4 centis testhosszt elérő törpegébek (Knipowitschia) nemzetségének képviselője. A Tisza vízrendszere ma is óriási természeti értéket képvisel, ezért meg kell védeni a folyóhoz kapcsolódó ökológiai rendszerek természeti értékeit. Csak egy környezettisztelő gazdálkodásnak van hosszú távon jövője. A múlt századi nagy folyószabályozási munkák során a mesterségesen lefűzött kanyarokat elődeink Holt-Tiszának (néhány helyen Dög-Tiszának) nevezték el. Az új mederbe kényszerített folyó népi elnevezése azonban továbbra is az Élő-Tisza maradt. Fogható halai: Ponty,amúr,dévérkeszeg,balin,busa,csuka,harcsa,törpeharcsa,süllő,garda,keszegfélék,compó,paduc,angolna. A Tisza-tavi Ökocentrum A létesítmény Európa legnagyobb, mintegy 1 millió literes édesvízi akváriumrendszerével új formában mutatja be a Tisza-tó természeti kincseit. Műjusban kitárult a természet élménytára, megnyitotta kapuit Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum. A turisztikai attrakciót eddig háromezer-ötszázan látták. Már az első napokban óriási volt az érdeklődés Európa legnagyobb édesvízi akváriumánál, a Tisza-tó mellett. Az üvegmedencében vizák, harcsák, csukák, pontyok és más, a Tiszában őshonos halak úszkálnak. Van olyan medence, amelyet üveggel kerítettek el egy nagyobb akváriumban. Itt olyan kicsi halak élnek, amelyeket egyébként szinte észre sem lehetne venni. Az üvegalagutat úgy építették meg, hogy a látogató úgy érezze, ő is ott van a vízben a halak között. Balogh Edit, a Tisza-tavi Ökocentrum Nonprofit Kft. igazgatóhelyettese elmondta: ez volt a cél. - Négy szinten mutatja be a Tisza- völgy élővilágát, ebből kettő szint a föld alatt található. A mínusz első, illetve a mínusz második szinten találhatók az akváriumok, amiben a Tisza-völgy élővilágát lehet megtekinteni, itt a patakparti kis halaktól kezdve az őshonos tiszai vizákhoz vezet az utunk. Ügyeltek a biztonságra is. Ha véletlenül kipattannának a medence falai, a vízszint legfeljebb térdig emelkedhet. Az akvárium egy tízhektáros park része. A szabadban még nagyon sok, a környéken honos állatot mutatnak be. Évi 200 ezer látogatóra számítanak. Abban is bíznak, hogy nemcsak a hazai látogatók, hanem a külföldiek is fölkeresik majd ezt az ökocentrumot, ezen keresztül pedig munkahelyek teremtődnek, adóbevételek képződnek, a gazdasági prosperitás, az életminőség, az életszínvonal tud nőni. Az ökocentrum megálmodói remélik, hamarosan a keleti országrész Balatonjává válhat a Tisza-tó környéke.

Új elérhetőség!!! http://aquad.uw.hu/

Honlapom pillanatnyilag az http://aquad.uw.hu/ címen érhető el.

Ideiglenesen nem elérhető az aquad.hu

Mivel a freeweb fizetőssé tette a szolgáltatását, pillanatnyilag nem érhető el az aquad.hu. Most keresek egy másik helyet, ahová fel lehet pakolni a dolgokat. Ha valakinek van ötlete vagy tud segíteni kérem jelezze az akvariummester@gmail.com címre. Lehet külfödi is. Saját domain van, és tudja a php-t az új hely. Köszönöm előre a segítséget!